Carmel piac
Jól kezdődött a nap, mert reggelinél a konyhás néni megkérdezte, hogy kérünk-e omlettet. Felüdülés volt két heti sajtos és túrós szendvics után, jól esett a meleg reggeli. Ráadásul a szokásos alma és narancs mellett eper és banán is volt.
Marci ébredése után a piacot vettük célba. Elég nagy tortúra volt odajutni, legalábbis nekem. Géza lóhalálában ment, nem bírja megszokni az én GYES-tempómat. Ráadásul ha lehet, még rosszabbul voltam, mint tegnap, alig bírtam vonszolni magam utána. A piacot meg Marci viselte nehezen. Sosem látott még ekkora tömeget, ennyi embert, akik ráadásul lökdösődnek. Az árusok meg ordítozva próbálják eladni a portékájukat. Átverekedtük magunkat valahogy, aztán kijutottunk az Allenby utcába. Keddenként és péntekenként itt kézműves piac van. Itt már sokkal kellemesebb volt a légkör, nem is volt annyi ember, csendesebb is volt. Az áruk is szebbnél szebbek: kézzel készített ékszerek, dísztárgyak, gyerekjátékok. Marcinak vettünk is egy színes puzzle cicát.
Hazafelé jövet kicsit lassabb volt a tempó, útközben Marci elfogyasztotta a tengerparton az ebédjét (úri dolga van ennek a gyereknek), majd elengedtük szaladgálni a parti sétányon. Azonnal le is állt kuncsorogni. Meglátott három idősebb orosz nőt, akik az egyik padon piknikeztek, és odament hozzájuk. Azok meg rögtön elhalmozták mindenfélével. Banánt nyomtak a kezébe, a zsebét megtömték csokival, cukorkával. Igaz, hogy épp akkor nyomta le a 2,5 dl tápszert, de a hazafelé úton a banán is elfogyott. És hogy neki is ünnep legyen a sabbat, a csokiból is kapott.
Kora délután lementünk egy kicsit homokozni a tengerpartra. A nap sütött, de azért nem volt az a rekkenő hőség. Marcit ez mondjuk nem zavarta, boldogan túrta a homokot, utána pedig jót szundított a hajós parkban. 5 óra körül elindultunk valami harapnivalóért. Az én kedvenc kajáldám épp az orrunk előtt zárt be, így a Géza kedvenc kis koszosánál ettünk, a Dizengoff téren. Sajnos az itteni piacról lemaradtunk. Kedden és pénteken régiségpiac van. Nem baj, majd eljövünk legközelebb. Géza shawarmázott, én pedig Marcival lencsefőzeléket ettem.
Este mosodába mentünk. Marci jól elszórakoztatta az ott lévőket, hajbakapott a macskával, megszerezte az egyik lány elgurult narancsát, és aztán vissza sem akarta adni.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.