Azrieli kilátó
Délben tengerpartoztunk. Elállt a szél, ragyogó az idő. A változatosság kedvéért Marci ma egy francia kisfiúval, Viktorral játszott. Egy hónappal idősebb nála, mégsem tud járni. Igaz, sokkal dundibb volt, mint Marci.
Alig fürödtünk meg, Géza már itthon is volt. Most ő is hamarabb jött, mint szokott, és mi is tovább maradtunk a parton.
Úgy döntöttünk, elmegyünk az Azrieli Centerbe. Szerencsénk volt, hamar megtaláltuk a kilátó bejáratát, és szabad is volt. Elég gyakran le van zárva rendezvények miatt. Nem csodálom, amilyen lélegzetelállító a látvány! Sajnálom, hogy Jutkáék nem látták.
Már a liftezés is egy élmény, még soha nem voltam a 49. emeleten. Nem is láttam még ennyi gombot egy liftben. :)
.jpg)
A lehető legjobbkor érkeztünk, még sütött a nap, de már ment le, így láttuk napfénynél is és kivilágítva is a várost. Csodaszép!
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.